2016. március 29., kedd

Díjat kaptaaam

Ami amúgy szerintem nem a második ??? Nekem úgy rémlik volt még egy, csak elfelejtettem kitölteni ???
Aha, jó, szóval ez a kép meg lesz magyarázva később. Majdnem a legvégén. Vagy aki nem olvassa végig, annak random hangulatcsinálás.
 Szóval kaptam egy díjat [Zimától] //bocsi szívem, hogy mindig elhagyom a cirill betűket, de annyival könnyebb így... xd//, millió puszi és köszönet érte, és ezúttal akkor próbálok is azelőtt válaszolni, hogy teljesen feledésbe merülne a dolog, mert én annyira rendszerezett vagyok. ˘˘


A feltételek:
× Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad, és linkeld be a blogját! 
× Válaszolj öt kérdésre, ami a díjhoz jár!
× Olvasd el az első öt fejezetet, illetve az utolsó fejezetet annak a blogján, akitől a díjat kaptad!
× Mondj véleményt a blogról!
× Írd le, kiknek ajánlod a blogot!
× Küldd tovább a díjat 5 embernek, de figyelj arra, hogy egy blogger/bloggerina csak egyszer kaphatja meg!
1) Miről szólt az első írásod/történeted/novellád, és mikor írtad?
 A legeslegelsőt minden túlzás nélkül négy évesen "írtam", vagyis akkor találtam ki, és aztán lediktáltam mamámnak írógépre. És hogy miről szólt... egy süniről, aki összeveszik a kertjében lakó hernyóval, amiért megeszi az összes növényét, ezért elüldözi, de rájön, hogy magányos nélküle. Baszottul deep volt. Még tanulsága is lett, azóta hallgatom itthon, hogy írónak kéne mennem. Szerintem meg nem.
 Aztán az első komolyabb sztorimat 12 évesen írtam, V, mint Viktóriához, és ha jól tudom az akkori legjobb barátnőmön kívül senki nem olvasta. De elég terjedelmes lett, majdnem három kötet, és utólag visszaolvasva tökéletes latin dráma lenne lmao.
 Ééés az első, amit fel is tettem valahová, szintén egy V, mint Viktóriás fic volt (gyerekek, az nagyon nagy korszakom volt, shame on me) 2012 közepe felé. Valami Hamupipőke átírás egy ottani párossal, ami akkor még szar angol nyelvtannal és borzasztó humorral született. Nem vállalom fel. Akkor már inkább a latin drámámat.


2) Milyen érzések töltöttek el, amikor megírtad és közzétetted az első fejezetet/bejegyzést a blogodon?
 A legelső bejegyzésnél nagyon menőnek éreztem magam, mert millió meg egy weboldalam volt már ezelőtt, és elhittem, hogy a régi látogatók ezt kapásból ismerni fogják. Hát nem ismerték, bár lehet jobb is. Amikor meg az első ficet feltettem, éppen baromira kész voltam idegileg, mert előtte három évig semmit nem írtam magyarul, és egyszerűen annyira elszoktam a nyelvtől irodalom szintjén, hogy abban sem voltam biztos, helyes szókapcsolatokat használok-e. Mert azért a hétköznapi beszéd meg egy "komoly történet" elég más, és akkoriban még nagyon próbáltam komoly meg drámai lenni. Szóval ja, kicsit paráztam, pedig amúgy tudtam, hogy Zimán kívül senki nem fogja olvasni, és mégis. xd


3) Ki írta az első kommentet a blogodhoz, és mi volt az? Mire gondoltál, amikor elolvastad?
 Milyen meglepő, azt is Zima. Őszintén, baromi nagy megkönnyebbülés volt, tetszett neki, és azóta is imádom, ahogy kommentel, höh. Pedig mindig mondja, hogy csak röviden leírja a tartalmat a saját szavaival, de olyan jó érzés látni, hogy valaki megértette, mire gondoltam éppen. xdd
 Maga a komment pedig ez volt:

Jaj, hát. <3
Kezdjük ott, hogy boldog karit és köszönöm. ; u ;
Folytassuk ott, hogy imádtam az egészet. Ez a nem-kell-agyoncifrázni-mert-minek és fáj-kimondani-és-tudni-de-szeretlek egyveleg nagyon megragadott. ; 3 ; Annyira át tudtad adni Alfred érzéseit, szóval. Az ő szempontjából. És hát, jaj.
*Hozzád vágja a szívét.* Na, ezzel is megvolnánk. ; w ;

Ui.: Hallasz még felőlem. *Kacaj.* Viccelek, kapsz karira és szilveszterre is valamit. :T
Igen, most visszahozom a fura régi emlékeket. Olyan baromi régen volt. o-o Meg még RusAme, omfg.

4) Mi ihlette a történetedet? Honnan jött a blogod alapötlete?
 Nem ez az első sztoris blogom, őszintén, egy vagy kettő volt már ezelőtt, de oda saját regényeket tettem fel. Sőt, még karakterekről is tettem be shutterstock-os képeket és írtam róluk leírást te jó isten nagyon gáz voltam. x'd Szóval nem voltam idegen ettől a dologtól, egy ideig ffnetre is pakoltam fel ficeket, de vagy elfelejtettem a jelszót vagy nem tudom (?), de visszaszoktam ide. Arra már nem emlékszem, hogy amikor megcsináltam a blogot, miért csináltam meg, mert abban az időben egyáltalán nem írtam, de az utóbbi egy évben azért hasznosnak bizonyult x) Az ihletésről meg... elég változó, kihívásra pl nagyon szeretek írni, de általában teljesen random dolgok ihletnek meg, képek, fények, i l l a t o k, vagy a saját lelki/egészségi állapotom. Tapasztalat, hogy ha beteg vagyok, szeretek fura elvont ficeket írni (?).


5) Mit jelent számodra az írás?
 Még egy dolgot, amit szeretek, de nincs rá időm. //bocsánat, ha valami deep vagy érzelmes választ kellett volna írnom, de. tudjátok, suli. többet tudnék mondani az írásról ha tényleg írnék is rendszeresen x)//


Véleményem a Where Butterflies Never Die-ról:
 Ez így viccesen fog hangzani, de a legeleje, az első pár fic, úgy a 2014-15-ös ősz-tél időszaka csak egy nagy homályként van meg, de emlékszem, mikor Zima felrakta az első ficet, ami csak a blogon volt fent, és elküldte külön, mert hogy nekem is ajánlotta - én meg éppen a buszon ültem egy késő este, ha jól emlékszem edzésről mentem haza, és ott olvastam; és annyira megmaradt a hangulat, sötétben, zenét hallgatva, a hideg ablaknak dőlve, az ölemben egy nagy táskával összekuporodva, közben odakint a város fényei (aztán az erdő, amin keresztül vezet az út, csak abból ugye nem lát sokat az ember éjszaka), és wow, kicsit meg is lepődtem, hogy ajánlva, nekem, wow. Látszik, hogy akkor még nem voltunk ekkora buddy-k, nagyon nem tudtam veled rendesen kommunikálni, lol. Az a hangulat amúgy teljesen ráragadt, kész, mindegy, éppen milyen fandomban írsz, ha magára a blogra gondolok, mindig ez jut eszembe. Gondolom, a mostani design is rásegít, de nem akarok regényt írni csak erről az egy hangulatról, úgyhogy ni, montázs, az ott fent. Jobban leírja.
 Összegezve kicsit elvont, de teljesen a jó értelemben (főleg a régebbi ficek), ötletek terén változatos, vicces, a r a n y o s, behalok a fluffokon, és hiába nem hiszed el akkor is baromi jókat szoktam röhögni a viccesnek írt ficeken. Véleményírásban meg szörnyű vagyok, de remélem, jól értelmezted, mit akarok, mert dicséretnek szántam. Úgy az egészet.

És akiknek továbbküldöm:
Kisses from rain - Igeeeen, tudom, hogy már megkaptad, és csak egyszer kaphatja meg egy valaki, de. De na. *bocsánatkérő kiskutyaszemek*
Never Marauder's Land - Téged mindig mindenhol emlegetlek, meg küldöm az ilyeneket, úgyhogy küldöm most is xD
Buli Vivien hivatalos oldala - Nem nagyon ismerjük egymást, de te kértél először cserét, úgyhogy nagyon megjegyeztelek, úgyhogy tessék uwu
little nothingness - Nem tudom, mennyit aktívkodsz még, de ha másért nem, most ezért muszáj lesz :P
Firebird világa - Rólad végképp kétlem, hogy nagyon blogolsz még, vagy legalábbis nem itt, de anya csak egy van (vagy hát nekem így kettő xD), úgyhogy elküldöm neked is uwu

1 megjegyzés:

  1. Köszönömm~~~ És már ki is töltöttem - micsoda szenzáció xD <3
    http://never-marauders-land.blogspot.hu/2016/03/hopp-egy-dij.html#more

    VálaszTörlés